A Pánikbetegség Leküzdése
Mi a pánikbetegség leküzdésének a kulcsa? A neorotikus tünetek jelentkezése az enyhébb pszichikai zavarok közé tartozik. A közvélekedés a neurózist nem is igazán gondolja orvosi esetnek: egy kis hiszti, egy kis túlérzékenység, ingerültség vagy túlzott kétségbeesés, sírhatnék vagy kisebb dühkitörések - ugyan miért lenne ez betegség, egyszerűen csak vannak ilyen emberek, meg vannak akik nem ilyenek, de rájuk tör kis enyhe hoppáré. Ma már tudjuk, hogy a kezeletlenül hagyott neurózis könnyen súlyosabb zavarokat is eredményezhet és tényleges pszichés panaszok jelentkezhetnek, hozzá kapcsolódhatnak szenvedélybetegségek (alkoholizmus, drogfüggés) - és innen már csak egy lépést a leküzdhetetlennek látszó depresszió. Érdemes tehát a legkisebb neurotikus, pszichés panaszokkal is szakemberhez fordulni. Újabban a legtöbbször pánikbetegek panaszairól értesülhetünk. Akik közül azonban nagyon sokan nem fordulnak segítségért, eleinte azért nem, mert maguk sem gondolják szorongásukat kórosnak, aztán meg már azért nem, mert az orvosi rendelő meglátogatásának a lehetősége is félelemmel tölti el őket.
A halálfélelemről | A pánikbetegség kezelése
- Fekete szeder metszése ősszel
- Helvetia apotheke gyakori kérdések
- 3.5 tonnás potkocsi eladó
- Szökés a bolondok házából - Minden napra egy film
- Fimota fejlesztő füzetek
- A halálfélelemről | A pánikbetegség kezelése
- Muzsikából épült falak – megújul a Zenepalota | HAON
- Skoda octavia 2 felni méret 4
- Eger béke utca
Remix
Amikor azt boncolgatjuk, hogy mitől fél a pánikbeteg páciens, gyakran elhangzik a válasz: a haláltól. Akár egy konkrét formájától (jellemzően szívrohamtól vagy agyvérzéstől), akár csak úgy általánosságban attól, hogy lecsap a halál egy rosszullét közben. Nem játszom a bölcset, nem osztogatok " jó tanácsokat", amik amúgy is haszontalanok lennének egy ilyen mélyen gyökerező félelemmel szemben. De talán kimondatlanul is azt próbálom átadni, hogy a halál… hát azt nem kell annyira komolyan venni. Meglehet, tartok attól is, hogy ha ezt kimondanám, a páciensek bolondnak hinnének, vagy szívtelennek, akiből az empátia szikrája is hiányzik. Tegnap meghalt Umberto Eco, és ahogy olvasgattam a nekrológokat, belefutottam egy tőle származó idézetbe: "Mindig is lenyűgözött az emberi nevetés. Azt hiszem, a nevetés megszelídíti a halált, mert nem vesszük a halált olyan véresen komolyan, ha az életet sem vesszük véresen komolyan. " Igen. Valahogy így.
Éppen ezért a pánikbetegség esetében maga a viselkedészavar az, ami a gyógyulást akadályozza. Önfenntartó betegségről van tehát szó, amelyet különleges óvatossággal érdemes megközelíteni, főleg, ha tudjuk, hogy idővel krónikussá válhat és jól fejlett agorafóbiában kulminálhat, amely a maga módján még inkább ördögi körbe zárja a pácienst, aki ettől fogva magától a félelemtől fél. A pánikbetegség tünetei jól felismerhetők, de soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy csak ez a betegség áll mögötte. Pánikroham ugyanis nem csupán a pánikbetegre törhet rá. Ha azonban minden látható ok nélkül történik, ha nyomtalanul ér aránylag hamar elmúlik és ha rendszeresen jelentkezik (2-3 hetente legalább egyszer), akkor okunk van pánikbetegségre gyanakodni. A tipikus tünetek: meggyorsuló szívverés, légszomj (kapkodó levegővétel), émelygés (olykor kifejezett hasi fájdalom és hányinger), főfájás (migrén), zavart viselkedés. Spontán pánik esetén ezek minden előjel nélkül keletkeznek és utólag váltanak ki szorongást (valami bajom van, infarktust fogok kapni, mindjárt elájulok stb.
